Az elmúlt években menő lett a kertészkedés, egyre többen próbálkoznak saját zöldségek megtermelésével a veteményes kertben.
Sokan kert híján a még a teraszon vagy az ablakpárkányon is belevágnak a saláta vagy paradicsom termesztésébe. Vegyük sorra, hogy mit és mikor kell elültetni, palántázni a veteményesben, és melyek azok a szerszámok, amelyek feltétlenül szükségesek a munkához!
Mielőtt bármibe is belefognánk, érdemes átgondoltan nekivágni a szezonnak. Egy felelős kertész első tavaszi elfoglaltsága még a veteményezés előtt, hogy ellenőrzi a kerti szerszámokat. Elképzelhető ugyanis, hogy a legutóbbi használatuk óta valamelyik tönkrement, elkopott, ezeket pótolni kell, a régi eszközöket pedig nem árt megtisztítani, megélezni, egyszóval hadra fogható állapotba hozni.
Amiről szó lesz
Alapszerszámok a veteményes kerthez
Ha még nincs otthon, a kerti szezon indulásakor mindenképpen építsünk, vagy szerezzük be egy komposztálót, ahová folyamatosan hordhatjuk a háztartásban, illetve a kertészkedés során keletkező zöld hulladékokat. Többféle méretben kaphatók például komposztáló ládák, ezek alul és felül is nyithatók, valamint megfelelően levegőznek.
Indulásnak szerezzünk be egy alap kéziszerszám készletet, ami általában viráglapátot, gyomkihúzót, metszőollót és egy kesztyűt is tartalmaz. Emellett mindenképpen legyen otthon egy normális minőségű kapa, gereblye és ásó, ezek nélkül nem lehet kerti munkát végezni. Ha nagyobb kerttel rendelkezünk, sok időt és energiát spórolhatunk meg a rotációs kapával, a segítségével gyorsan, könnyen tudjuk a vetésre előkészíteni a földet. Választhatunk az elektromos kapálógépek és a benzines kapagépek között.
Minek vesszük még hasznát a veteményesben?
Jól jön a kezdő kertész eszköztárában ültető fúró, mert ezzel a hegyes, műanyagól vagy fémből készült könnyű eszközzel még a kemény talajba is nehézség nélkül fúrhatunk lyukat a vetőmagok, palánták számára.
Virágágyásokban, sziklakertekben és veteményeskertekben egyaránt nagy segítség a villáskapa, ami ültetéskor, egyeléskor, gyomláláskor és vetésnél is kitűnően megállja a helyét. A talaj meglazításához használjunk kombinált rendszerű virágkarmot.
Ha szép szabályos sorokat szeretnénk, mindenképpen szerezzünk be sorkihúzót, ebből többféle létezik, van például ötágú, amelyen a nekünk megfelelő méretre állíthatjuk be a távolságokat.
A profik ültetőszőnyeggel is meglephetik magukat, a szőnyeg megvéd a szennyeződésektől, megkönnyíti az ültetést az erkélyen, a teraszon vagy a lakásban. Általában víztaszító textilszövetből készül, felülete könnyen tisztítható. A közepén lezárható nyílás és a 4 db fogantyú megkönnyíti az ürítést. Széle a sarkainál található patentek segítségével felhajtható, így peremet alkot, és az ültetés közben kiszóródott föld, illetve növénydarabok könnyedén összegyűjthetők, majd kidobhatók.
A megfelelő szerszámok nélkülözhetetlenek a veteményeskert kialakításához
Teendők vetés előtt
Ahogy búcsúzik a tél és a hideg, a díszkertekben is el kell végezni a tél utáni tennivalókat, a metszéseket, a fák, cserjék ültetését, a fűmagvetést és az egyéb korrigálásokat, pótlásokat.
A metszéseket azért is érdemes korán megtenni, hogy ne tapossuk össze azokat az ágyásokat, területeket, ahová veteményezni szeretnénk. A vetést, ültetést mindenképpen előzze meg a terület felfrissítése: az előző évről maradt növényeket takarítsuk le, majd kapáljuk, gereblyézzük át a földet. Az ágyások kialakításánál nagy segítséget nyújtanak a különféle anyagból, méretben és színben is kapható ágyáskeretek. Ezek megakadályozzák a gyökerek elterjedését és az elburjánzását, alkalmazásukkal tiszta ágyásszegélyek alakíthatók ki.
Amit jó tudni a veteményesről!
Magokat vetni csak a talajmenti fagyok megszűnése után lehetséges. Vetés előtt vegyük szemügyre, hogy a növény, amit nevelni szeretnénk milyen igényekkel rendelkezik. Milyen talajra, környezetre van szüksége a növekedéshez? Milyen mély gyökeret ereszt vagy éppen milyen magasra fog nőni? Nem árt tudni azt sem, hogy mekkora távolságra, milyen sűrűn kell a magokat vetni, vagy éppen mekkora legyen az egyes sorok közötti távolság stb.
Amennyiben boltban vásárolunk magokat, nagy segítséget nyújt a vetőmagok, például a retek, borsó, sárgarépa csomagolása. Ezen ugyanis pontosan feltüntetik a legfőbb paramétereket, sőt azt is, milyen minimum hőmérsékleti viszonyok mellett érdemes a magokat elvetni. Fontos, hogy a talaj legyen laza, a magágy aprószemcsés, amiben nincsenek rögök, mert az nehezíti nedvesség felvételét, így a magok csírázását is.
Tavaszi veteményezési menetrend
Ha a talaj már nem fagyos, a hidegtűrő növényeket már vethetünk a veteményeskertbe. Ennek tankönyv szerinti ideje február közepétől március végéig tart. Február közepétől, de inkább végétől vethető a petrezselyem, a sárgarépa, a spenót, a sóska, a borsó, a retek és rukola.
Ha nem tettük meg ősszel, dughagymát is ültethetünk, amiből néhány hét alatt ízletes, friss zöldhagymához juthatunk. Amikor a talaj hőmérséklete eléri az 5-6 °C fokot, jöhetnek a következők: fejes saláta, cékla, hagyma, fokhagyma, mángold, saláta és káposztafélék.
Ma már szerencsére egy adott zöldségfajtából is ezerféle létezik, így sárgarépából is vethetünk korait, középérésűt vagy kései betakarításút, és típusra, formára, ízre is megannyi fajta közül választhatunk. Ha egy ágyásba ugyanabból a zöldségféléből többfélét is vetünk, jó szolgálatot a jelölőtáblák, amikre ráírhatjuk, pontosan mit is vetettünk a megjelölt helyre.
Március közepén-végén jön el az ideje a tavaszi virágmagok vetésének, illetve az egynyáriak kiültetésének. Március vége a hagymás és gumós virágok (kardvirág, kannavirág) elültetésének ideje is. A virághagymák elduggatását sem kell már feltétlenül kézzel végeznünk, kitűnő nemesacél ültetők kaphatók erre a célra is. A különleges kidolgozású, csúszásmentes markolattal és kioldóautomatikával és mélységmérő skálával ellátott eszköz egyszerűbb munkavégzést biztosít az ültetés során.
Április közepétől a kabakosok (uborka, tökfélék, patisszon, cukkini, dinnyék) és a csemegekukorica magjai is elszórhatók, míg április végétől, ha az időjárás nem jósol fagyokat, belevághatunk a saját magunk által nevelt vagy vásárolt palánták (uborka, paradicsom, paprika, padlizsán, cukkini, zeller, karalábé) kiültetésébe, illetve a melegigényes babfajtákat is ekkor érdemes elültetni. Sokan a dinnye és batáta palánták kiültetésére csak a májusi fagyosszentek elmúltával vállalkoznak. Vetőburgonya ültetésére a népi bölcsesség szerint úgy kell sort keríteni, hogy az a fagyos szentek (Szervác, Pongrác, Bonifác) érkezése előtt ne bújjanak ki a földből, ami ültetési időpontként április végét feltételezi.
Mi segíthet a veteményezésben?
Aki szórt már el valaha zöldség magokat, jól tudja, hogy nem is olyan könnyű ezeket a sok esetben a morzsától is kisebb magokat megfogni és egyenletesen elszórni. Remek találmány a vetőhenger, amivel az ültetési munkálatok során egyforma távolságra tudjuk elvetni a magokat. A vetőhengeren 6 fajta fokozat közül választhatunk magnagyságtól függően: a legnagyobb a borsó méret, de akár fűmagot is vethetünk vele.
Veteményesünkben a palánták ültetését megkönnyíti a palántázó. A hengeren centiméter beosztás található, amellyel könnyedén beállíthatjuk, hogy milyen mélyre szeretnénk ültetni az egyes palántafajtákat.
Palántázás a veteményesben
Mit, mivel és hová ültessünk a veteményesben?
Az sem mindegy az sem, mit hova ültetünk. A zöldségféléknek, csakúgy, mint bármely növénynek, különböző víz-, tápanyag- és fényigénye van. Célszerű a telepítésnél ezeket szem előtt tartani. Arra is mindig figyelni kell, hogy ugyanazt a növényt ugyanarra a helyre ne ültessük a rákövetkező évben. A legjobb, ha az azonos családba tartozó növények helyét is mindig máshol alakítjuk ki, hiszen ezeknek a növényeknek hasonlóak a tápanyagigényeik, ugyanazokat az anyagot szívják fel a talajból és jó eséllyel még a kártevőik is azonosak.
A jótékony növénytársítás
Egy veteményeskert megtervezésekor ne a látvány legyen az elsődleges szempont, hanem az, hogy milyen zöldségek kedvelik leginkább egymás közelségét, szóval tervezzük meg okosan egy ágyáson belül is a növények párosítását, ezzel a talaj számára is kedvező egészséges váltakozást teremtünk. Az ún. vegyes kultúrával megelőzhetjük a talaj egyoldalú kihasználását, ez a rendszer ráadásul jótékonyan hat a növények növekedésére is. Bizonyos növények kifejezetten meghálálják egymás társaságát, jó hatással vannak egymás növekedésére, és elűzik egymás kártevőit. Ilyen klasszikus párosítás például a sárgarépa és a hagyma, a retek és a saláta, illetve a káposztafélék és a zeller.
Néhány további példa a kombinációra:
Borsó – spárga, káposzta, sárgarépa, zeller, uborka, zöldbab, fejes saláta, kukorica, burgonya, retek.
Fejes saláta – cékla, lóbab, káposzta, sárgarépa, uborka, zöldbab, póré, vöröshagyma, borsó, retek.
Paradicsom – spárga, káposzta, zeller, zöldbab, póré, vöröshagyma, petrezselyem, burgonya, retek.
Sárgarépa – zöldbab, póré, fejes saláta, vöröshagyma, pasztinák, borsó, retek.
