Sokan választanak élő sövényt a telek határolására vagy a kerten belüli egységek különválasztására, esetleg eldugott kertrészletek takarására a kerítés helyett. A sövény előnye, hogy akár sűrű, áthatolhatatlan bokorsorrá növeszthető, akár igény szerint évről évre változtatható a magassága, alakja. A sövény kialakítása ugyan hosszadalmasabb folyamat, de sokkal olcsóbb, mint a kerítés telepítése, viszont rendszeres gondozást igényel.
A sövénynövények választéka széles és változatos, érdemes alaposan átböngészni, és olyan fajtá(ka)t választani, amelyek megfelelnek az igényeinknek, hiszen a növényi fal kialakításával hosszú távon döntünk egyfajta megoldás mellett. Mit érdemes ilyenkor végiggondolni? Ebben a blogbejegyzésben lépésről lépésre végigvesszük.
Amiről szó lesz
Mi lesz a sövény funkciója?
Ez a kérdés azért lényeges, mert ehhez mérten érdemes kiválasztani a megfelelő növényt vagy növényeket azok növekedési gyorsasága, növési sűrűsége, a nyírhatósága, az áthatolhatatlanságot biztosító paraméterek („tüskés”, „szúrós”) alapján. Azt is az elején döntsük el, hogy szeretnénk-e díszítő vagy termő funkciót.
Ha telekhatárolás vagy takarás a cél, válasszunk például puszpángot, mocsári hibiszkuszt. Ha viszont csak kijelölő funkciója van a sövénynek, és fontos, hogy ne takarjon/árnyékoljon, akkor döntsünk valamilyen lassan növő örökzöld, esetleg virágzó fajta mellett. Látványos és masszív élő kerítést nevelhetünk, ha fűzfagallyakat dugdosunk le, majd a végeket és az újonnan növekvő hajtások végét újra meg újra lefűzzük a régi ágak közé, és ledugjuk a földbe.
Sövénytelepítés és a forma kialakítása
A sövénynövénykéket fajtától függően 20-40 cm-re (egyes tujafajtákat akár 1 m-re) ültetjük egymástól; ha sűrű falat szeretnénk, akár 2 sorban. A földet előzetesen trágyázzuk meg, és ássuk fel alaposan, hogy a gyökerek terjeszkedni tudjanak. A telepítés után a lassabban fejlődő örökzöldeket és a gyors növekedésű sövénynövényeket eltérően kell gondozni.
Az első 2-3 évben az örökzöldeket nem szabad erőteljesen metszeni, csak a kilógó hajtásokat vágjuk le, a csúcshajtást pedig csak akkor metsszük el, ha a növény már elérte a kívánt magasságot. Sajnos ezek a fajok nehezen heverik ki a túlmetszést, legyünk óvatosak!
A gyors növekedésű fajok, mint a puszpáng, fagyal az első évben a hajtások kétharmadáig, a második évben a feléig visszavágandóak, és rendszeresen le kell nyírni a kilógó hajtásokat. Ez utóbbiaknál, ha a sövény formáját igazítjuk, ügyeljünk arra, hogy a teteje sose legyen szélesebb, mint az alja, mert az árnyékolás miatt fel fognak kopaszodni az alsó ágak.
Sövény rendszeres karbantartása a megfelelő kerti eszközökkel
A lassan növő örökzöldeket csak nagyon ritkán kell határozottabban metszeni, formázni, ezért a karbantartásukhoz elég egy metszőolló, kézi sövényvágó olló vagy bokornyíró. A gyors növekedésű sövénynövényeket már az első évben is érdemes sövénynyíró késsel formára igazítani. Amíg kisebbek a növények, megfelel egy kisebb, kézre álló típus, ám később szükség lehet nagyobb méretű sövényvágóra vagy éppen magassági sövényvágóra is.
A háztól távolabb levő helyekre, ahol nehezebb az áramellátást biztosítani, érdemes akkumulátoros típusokat beszerezni, és egy normál sövényhez általában elegendő az elektromos modellek teljesítménye is. De ha nagyon sok a növény vagy öregebb, fásabb növényről van szó, érdemes erősebb, benzines gép mellett dönteni.
A multifunkciós kerti gépek olyan, cserélhető fejjel rendelkező kéziszerszámok, amelyekkel felváltva végezhetjük el a fűkaszálás, szegélynyírás, sövényigazítás és magassági fametszés munkálatait. Könnyű és kényelmes eszközök, amelyek praktikus sokoldalúságukkal megkönnyítik a kert karbantartásának feladatait.