A bojlerek kezdetben a háztartási melegvíz előállítására, majd később a tárolására is alkalmas berendezések voltak. Napjainkban a bojlerek és kombikazánok is alkalmasak lehetnek akár a fűtés és melegvíz rendszerének együttes működtetésére is.
Amiről szó lesz
A bojler szerepe
A melegvíz előállításának, azaz a csővezetékből érkező víz felmelegítésének számos módja jelent meg, ahogyan a gyártók keresték a gyorsabb és energiatakarékosabb megoldásokat. A legnagyobb mozgásteret ezeknek a fejlesztéseknek az elektromos árammal működtetett vízmelegítők adták ‒ ezek esetében ma már nem csak a hatásfok növelésével lehetséges a fogyasztás csökkentése.
Legkorszerűbb típusaik, az úgynevezett „okosbojlerek” képesek megfigyelni és regisztrálni a szokásainkat és ehhez igazítani a melegvíz előállítását. Ez vonatkozhat a mennyiségre és a hőfokra is. Tehát ha napközben vagy éjszaka nem használunk meleg vizet, azt a rendszer passzív időszaknak regisztrálja, amikor nincs szükség a bojler munkájára.
A melegvíz-használat jellemző időpontjai előtt már idejében elkezdi a melegítést, hogy amikor arra kerül a sor, a szükséges mennyiségben rendelkezésre álljon, de ha a kérdéses időszakban csak kézmosás jellemző, nem áll neki a teljes űrtartalom melegítésének és nem is célozza meg a legmagasabb hőfokot. Csúcsidőszakban viszont, amikor fürdünk vagy tusolunk, a saját teljes kapacitását, hatékonyan állítja elő a forróvizet az okosbojler. Természetesen a tanult rendszer bármikor felülírható különféle módokkal vagy egyedi beállításokkal.
A villanybojlerek típusai
A klasszikus villanybojlerek elektromos ellenállás által felmelegített fűtőszállal érik el a víz hőfokának emelkedését. Azzal kapcsolatban, hogy a fűtőszál milyen anyagból készül, milyen borítást kap, érintkezik-e a vízzel, számos megoldás született, ezek célja a gyors hőleadás mellett a korrózió elleni védelem. Erre példa a szteatitos fűtőelem-tok, ami egy kerámia-borítás a fűtőszál körül, a vízzel való érintkezés elkerülésére.
A villanybojlerek álló vagy fekvő kivitelűek lehetnek, ezt általában az dönti el, hogy a számukra kijelölt helyen hogyan férnek el jobban. A nagy űrtartalmú vízmelegítők (200l fölött) rendszerint földön álló kivitelben készülnek.
Az elektromos üzemű bojlerek közé sorolhatjuk a hőszivattyús forróvíztároló típusokat is. A hőszivattyú hasonló elven működik, mint az élelmiszertárolásra használt hűtőgépek, csak éppen a hideg oldalról elvont, a meleg oldalon leadott hőenergiát hasznosítja. A hőszivattyús rendszerekben keletkező hideg levegő (ami itt tulajdonképpen melléktermék) forró nyári napokon hűthetjük a lakást, vagy a külső kivezetés megoldását akár összekapcsolhatjuk a szellőztetés rendszerével is. A hőszivattyús megoldást általában nagy űrtartalmú és nagy fűtőfelülettel rendelkező okosbojlereknél szokták alkalmazni, ahogy az indirekt használati melegvíz-tárolókat is. Hiszen ezeknél a rendszereknél a melegítőeszköz hőmérséklete nem olyan nagyon magas, így a felmelegedés lassabb.
Az indirekt fűtési rendszerű bojlerek lényege, hogy a víz melegítése külső forrásról – napkollektor, külső hőszivattyú, külső kondenzációs gázkazán – történik. Biztonsági okokból ezekben a készülékekben is szoktak pótfűtésként elektromos fűtőszálat elhelyezni ugyan, de az ilyen típusú készülékek nagy előnye, hogy kiválóan csatlakoztathatók innovatív hő- és energiaforrásokhoz.
Milyen szempontok alapján válasszunk bojlert?
A villanybojler típusának kiválasztásakor számba kell venni a lakásban vagy házban élők számát, életkorát és az igényeiket, a család időbeosztását, fürdési szokásaikat. Át kell gondolni, hová tehetjük a bojlert, milyen helyi rendszerekkel (fűtés, szellőzés) kívánjuk összekapcsolni. Azt is figyelembe kell venni, hogy a bojlertest mely részén található a fűtőszál, illetve bármilyen karbantartást igénylő alkatrész, hogy szükség esetén akadálytalanul hozzá lehessen férni.
Lényeges a működési elvek közötti választás során az is, hogy a sima fűtőszálas bojlerek viszonylag rövid idő alatt képesek akár nagy mennyiségű melegvíz előállítására, míg az innovatívabb típusok úgy vannak kitalálva, hogy a felfűtési idő hosszabb, ugyanakkor a metódus energiatakarékosabb.
A kiválasztás során érdemes szem előtt tartani, hogy egyes típusok alkalmasak egyszerre több vízvételi hely kiszolgálására, mások nem.
Kondenzációs kombikazánok
A gázüzemű bojlerek között a leginnovatívabb vonalat képviseli a kondenzációs kombi kazán. Több okból is fejlett és biztonságos készülék: az égéstér teljesen zárt, az égéstermék ventilátor segítségével távozik a külvilágba. A kondenzációs technológia kiemelten magas hatásfokot biztosít (a régebbi számítások alapján 100% fölött, az újak szerint 98% körüli), az égéstermékben levő rejtett hő hasznosítása (a benne található nedvességtartalom kondenzálása) révén.
A kombi kazán egyszerre alkalmas a használati melegvíz és a fűtésrendszerbe áramló melegvíz előállítására, egymástól teljesen független rendszerben.