Barkácsoláshoz, otthoni karbantartáshoz, felújításhoz szükségünk lehet különböző csiszolótárcsákra. Segítünk a választásban, legfőbb tulajdonságaikat és használatukat tekintjük át.
A különféle építési és felújítási munkák során alkalmazott vágó és csiszolóeszközök kiválasztásához érdemes említést tenni a csiszolástechnika alapjairól. A csiszolókorongok kétféleképpen készülhetnek. Az egyik, amikor kötőanyagba ágyazzák csiszolószemcséket, a másik, amikor alátétanyagra „ráágyazzák” ezeket a rendkívül kemény és apró szemcséket. Az előbbi technológiával a csiszolókorongok, az utóbbival a csiszolópapírok és csiszolóvásznak készülnek.
Különbségük a működésben és az élettartamban mutatkozik meg. A csiszolópapírok és -vásznak felületéről a csiszolási feladatok során az egy rétegben felhordott szemcsék munkadarabbal találkozó, és azt vágó-maró felszíne letöredezik. Amíg a letöredezett felszíni rész alatt marad olyan szemcsetest, amely képes fizikai hatóerőt kifejteni, addig a csiszolópapír vagy -vászon hatékony, amint viszont a szemcsék elkopnak annyira, hogy nem emelkednek ki az anyag felszínéből, amibe beágyazták őket, a csiszoló elveszíti hatását. Ilyen csiszolóanyagból is készülnek különféle gépekhez alkalmazható csiszolókorongok, például a jellegzetes formájú legyezőtárcsák vagy lamellás korongok, fibertárcsák.
A csiszoló- és vágókorongok ellenben teljes terjedelmükben csiszolószemcséket és kötőanyagot tartalmaznak. Így amikor a munka során egy szemcse letöredezve apránként elfogy, akkor a kötőanyag is kikopik a környezetéből, így újabb és újabb szemcséknek, szemcse-rétegeknek adja át a helyét. Emiatt a korong addig hatékony, amíg annyira el nem fogy vagy ki nem szálazódik, hogy már alkalmatlan a további munkálatokra
A csiszolókorongok jellemzői
A csiszolókorongokat különféle csoportokba sorolhatjuk a felhasznált csiszolószemcsék anyagának, méretének és szórási sűrűségének szempontjából. Ezek a jellemzők határozzák meg, hogy milyen anyaghoz és milyen feladatokhoz melyik korongtípust érdemes választani, hiszen a csiszolószemcsék törési és kopási tulajdonságai, mérete és a szórás „nyíltsága” határozza meg a koptatási és felületkialakítási tulajdonságokat.
A csiszolószemcsék napjainkban általában már kizárólag mesterségesen előállított kristályok, anyaguk többnyire szilícium-karbid, alumínium-oxid, cirkónium, alumínium-oxid, cirkónium, kerámia vagy gyémánt, esetleg különféle kombinációk, bevonatok. Nem szükséges tisztában lennünk a szemcsék egyedi tulajdonságaival (például, hogy a kerámia kopási tulajdonságait tekintve önélezőnek minősül), hiszen a gyártók általában feltüntetik a termékeiken, hogy milyen anyag (fém, inox, fa, beton, kő) megmunkálására javasolják. A korongok kötőanyaga (esetenként keresztszövésű textil vagy fiber alapon) műgyanta, az alapréteg keményebb, a fedőgyanta, amely a szemcsékkel együtt elkopik, viszonylag lágyabb. A nagyon nagy igénybevételt jelentő munkákhoz üvegszálas erősítésű alapot használnak.
Egyes, speciális feladatokra kialakított csiszolókorongok többféle szemcsét is tartalmaznak (nagyobbakat a hatékony anyageltávolításért, kisebbeket a felület minőségének biztosítása céljából). Más speciális korongok hűtő adalékanyagot tartalmaznak, például a fémcsiszolás nagy hőfejlődéssel járó feladatának hatékony elvégzéséhez.
A szemcseméret szoros kapcsolatban áll a koptatás hatékonyságával, ezért általában annak megfelelően választjuk meg, hogy durva, formaalakító csiszolást, külső (például festék) réteg eltávolítást, egyéb közbenső munkálatokat vagy finom munkálatokat (P 150-320) végzünk. A zárójelben megadott számok az ún. FEPA számok, amelyek az Európában használt szabvány szerint a szemcseméretet beállító szitarács sűrűségét mutatják, azaz a szám nagysága ellentétes arányban áll a szemcsemérettel.
A szemcsefajtákon és szemcseméreten túl fontos a szórási sűrűség is. A használati időre az is hatással lehet, hogy például az el nem kopott szemcsék között mennyire gyűlik fel a szennyeződés, vagyis eltömődik-e a csiszolófelület. Szálas anyag (pl. fa) csiszolásához ezért ún. nyílt szórású csiszolókorongot érdemes választani (ez azt jelenti, hogy ritkábban hordják fel a felületre a szemcséket). Fémekhez javasolt korongok esetében a forgács tisztulását a csiszolófelületről gyakran speciális felépítéssel oldják meg (mint pl. a lamellás korongok esetében).
Természetesen nagyon fontos, hogy olyan csiszolókorongot válasszunk, amely méretben (a furat és a korongátmérő nagyságát tekintve, vastagságában és a maximálisan megengedett fordulatszám szempontjából is) illeszkedik a gépünkhöz.
E paraméterek mellett azonban választhatunk különféle speciális alakú korongokat, amelyek megkönnyítik a különféle feladatok elvégzését. Például mélyített, ívelt, hajlított, „fazék forma” is kapható már, a különleges formai igények kialakításához, illetve az egyedi felületek hatékony megmunkálásához
