Mivel a hűtőszekrény alapfeladata, hogy a belső térből hőenergiát távolítson el, és azt leadja a külvilágban, a működésének hatékonyságában, illetve a hosszú távú hibamentes működés fenntartásában szerepe van a környezeti hőmérsékletnek is. A hűtőgép helyes nyári használata a megfelelő típus kiválasztásból, a mindennapi helyes alkalmazásból és a rendszeres karbantartásból áll össze.
Akár a hűtőgépszerelőket, akár a -forgalmazókat kérdezzük, egyöntetűen azt fogják válaszolni, hogy a hűtőgépek életciklusának tipikus mélypontja (azaz amikor meghibásodik és/vagy cserélni kell) a nyári kánikulák ideje. Ha el szeretnénk kerülni a meghibásodást vagy a gyakori leolvasztást, tartsunk be néhány alapvető szabályt.
Amiről szó lesz
A hűtőgép kiválasztása
Kevesen tudják, hogy a hűtők egyik paramétere – a terméktájékoztató címkén kötelezően feltüntetve – a klímaosztály. Ez a tulajdonság azt fedi, hogy milyen éghajlaton (és ezen belül körülmények között) való működtetésre fejlesztették ki. Hazánkban főleg a mérsékelt (N) vagy a bővített mérsékelt (SN) klímaosztály termékeit forgalmazzák, az előbbi csoport tagjai 16 és 32 C° között, utóbbiak 10 és 32 C° között működnek optimálisan. Létezik még szubtrópusi (ST), amely 18 és 38 C° és trópusi (T), amely 18 és 43 C° közötti használatra való gépeket tartalmaz. Vannak kombinált klímaosztályok is, azokra az esetekre, amikor a fent említettnél tágabb határok között akarjuk működtetni a készüléket (például mérsékelt égövön, télen fűtetlen helyiségben, nyáron nagyon meleg helyen, ehhez illik a legtágabb klímaosztály, a SN-T, amely 10-től egészen 43 C°-ig alkalmas).
A klímaosztályokat az átlagos használati körülmények figyelembevételével állapították meg. Azonban, ha tudjuk, hogy a hűtőt szélsőséges viszonyok mellett fogjuk használni, mindenképpen érdemes az ennek megfeleltethető klímaosztályból választanunk.
Miért? Mert azoknál a modelleknél, amelyek nagyobb hőmérséklet-különbség áthidalására lettek tervezve, olyan megoldásokat alkalmaztak, amelyek hatékonyabban végzik el ezeket a feladatokat (nagyobb vagy esetleg két kompresszor, nagyobb vagy más szerkezetű kondenzátor), de ilyen előrelátó megoldás a másik végleten az extrém hideget tűrő kompresszorolaj is.
Potenciális veszély a páraképződés a hűtőben
Nagy melegben különösen fontos, hogy amikor nincsen erre szükség, ne nyitogassuk gyakran konyhai hűtőszekrény ajtaját, és soha ne hagyjuk nyitva percekre, amíg gondolkodunk, berakodunk vagy válogatunk! A szakemberek azt mondják, hogy amikor a lakás hőmérséklete túlságosan magas, gyakorlatilag minden alkalommal amikor kinyitjuk az ajtót, a hűtőből minden hideg levegő eltávozik (és a beáramló meleg levegő visz magával egy csomó párát).
A hűtők nyitásakor, ki- és bepakoláskor fokozott páraképződés, páralecsapódás és jegesedés fordulhat elő, ez pedig veszélyeztetheti bizonyos élelmiszerek biztonságát és rontja a hűtőszekrények vagy fagyasztóládák teljesítményét. A beáramló pára ráfagyhat a hűtő- és légcsatornákra, amelyek a fagyasztó részből a hideg levegőt a hűtőtér felé vezetik, elzárva azt. Így a hűtőtér hűtése csökkenhet vagy teljesen le is állhat. Erre megoldás csak a leolvasztás lehet.
A páraképződés a penészesedés miatt is kockázatot jelent.
A hűtőszekrény helyes és hatékony használata a mindennapokban
Mivel a forróságban amúgy is nagy a hűtőgépnél a forgalom, gyakrabban nyitjuk ki, hiszen betesszük a hűteni szánt innivalót, majd kivesszük, fogyasztás után visszarakjuk. Ezért mindig nagyon gyors és határozott mozdulatokkal tegyük ezt, és ügyeljünk arra, hogy rendesen csukjuk be az ajtót!
Kizárólag teljesen kihűlt ételt tegyünk a hűtőbe és mindig lefedve! Nyáridőben szeretnénk a frissen megfőtt ételt minél hamarabb „hidegre tenni”, mert attól tartunk, hogy megromlik. Előtte mindenképpen hűtsük legalább szobahőmérsékletűre (például hideg vízfürdőbe állítva a lábast), mert óriási terhet rakunk a meleg edénnyel a hűtőnkre, a keletkező pára pedig a korábban leírt leírt problémákhoz vezethet!
Kézenfekvő, hogy a nagy melegben a hűtőnek sok energiát kell arra fordítania, hogy a beállított hőmérsékletet a beltérben megőrizze. A hűtőszekrény belsejében a hőmérséklet-eloszlást, illetve a beltérben a termosztát által mérhető hőmérsékletet a benne elhelyezett ételek is befolyásolják. Emiatt nagyon fontos, hogy a különféle típusú élelmiszereket (zöldség, gyümölcs, tejtermékek, felvágottak stb.) a megfelelő polcra, fiókba, rekeszbe helyezzük el.
A hűtés fokozatának helyes beállításán nem csak az áramfogyasztás múlhat, de előidézhetjük a hűtő működésének elakadását is (ami meghibásodásnak is tűnhet, pedig nem az). Ha túlságosan magasra állítjuk a hűtési fokozatot, előfordulhat, hogy nem kapcsol ki a kompresszor (tekintve, hogy melegben alapjáraton is többet kell működnie azonos hatékonysághoz), és így elmarad az ún. leolvasztási szakasz a hűtési folyamatból. Ez jegesedéshez vezethet, ami megzavarja a hőérzékelés, hőleadás lépéseit és összezavarja az amúgy hibátlan hűtő működését. Egyes gyártók a hűtő belsejében táblázatot helyeznek el arról, hogy milyen környezeti hőmérsékletnél mekkora fokozatra állítva javasolják a hűtőt használni. Egyébként általában a javasolt érték a minimum vagy a második fokozat.
Karbantartási feladatok a kánikula idején
A hűtők hűtési rendszerét úgy tervezték, hogy egy belső és külső csőhálózatban a kompresszor által keringetett folyadék bent felvegye, kint pedig leadja a hőt. Ennek a csőhálózatnak a külső része (kondenzátor) a hűtő hátulján található. Nagyon fontos, hogy meleg időben a lehető legjobb körülményeket biztosítsuk arra, hogy ez a csőrendszer le tudja adni az általa hordozott hőmennyiséget.
Ezt elsősorban két dologgal tehetjük meg: az egyik, hogy rendszeresen portalanítjuk a csöveket, a másik, hogy megfelelő szellőzést biztosítunk számukra (azaz nem toljuk a hűtőt közel a falhoz, nem takarjuk le a hátranyúló védőrácsot, és nem vesszük körbe két oldalról nagy bútorokkal.
Ha szeretnénk fokozni a hűtőszekrény teljesítményét, ne a fokozatát vegyük magasabbra, hanem klímaberendezéssel vagy ventilátorral, léghűtővel teremtsünk kellemesebb körülményeket a kamrában, konyhában.