A téli hónapokban a fűtéssel nemcsak jó meleget varázsolhatunk az otthonunkba, hanem ezzel egyúttal több veszélyforrás is megjelenik a lakásunkban, például a szén-monoxid szivárgása. Összegyűjtöttük az érveket amellett, hogy miért fontos, hogy az otthonunkban füst és gázérzékelőt is használjunk.
Az egyik potenciális veszélyforrás a tűz, ám a tűzesetek során az egyik legnagyobb kockázatot a keletkező mérgező gázok belégzése jelenti, és nem maguk a lángok. Ezért ajánlott otthonunkban füst- és gázérzékelőt is felszereltetni. Ezek a berendezések mérik a gáz vagy a füst koncentrációját, és még időben riasztanak. A füst-és gázérzékelők akusztikai és optikai jelzést adnak, így figyelmeztetnek a veszélyre.
Léteznek egyszerű, kézi gázszivárgás érzékelő kütyük is – ezek könnyű készülékek a földgáz, a metán, a propán, a bután, az LPG és LNG kismértékű szivárgását is észlelik. Katalitikus érzékelője nem igényel kalibrálást. A kazánok lehetséges gázszivárgásának ellenőrzése mellett kiválóan használható csövek, fittingek, szelepek, gáztároló tartályok, háztartási készülékek gyorsvizsgálatára is.
Amiről szó lesz
Veszélyes gáz: a szén-monoxid
A fűtés során keletkező gáz alapesetben, normális működés mellett a levegővel keveredve elég, azután a kéményen át távozik a lakásból. Az égés melléktermékeként létrejövő szén-monoxid egy gáz halmazállapotú anyag, aminek az érzékelését kifejezetten nehezíti, hogy színtelen és szagtalan, így alattomosan tud akár halálos mérgezést is okozni.
Ha azonban a kéményt mondjuk rosszul szerelték be, vagy eldugult, vagy egy erős, viharos szél visszafújja, a gáz a lakótérbe kerülhet. Szén-monoxid kandallók, kályhák, szenet, gázt, olajat vagy gázolajat használó kazánok működésekor is keletkezhet.
Ha belélegezzük a szén-monoxidot, akkor az az oxigént szállító hemoglobinhoz kapcsolódik, gátolja a vérünk oxigénszállító képességét. A szén-monoxid mérgezés tünete többek közt a fejfájás, a hányinger, a rosszullét vagy rossz közérzet, a szédülés. Súlyosabb esetben, ha nagyobb a szén-monoxid koncentráció, tudatzavar, majd ájulás következhet be, súlyos agykárosodás, kóma legrosszabb esetben pedig halál.
Gáz- és füstérzékelő használatával kiiktathatjuk a veszélyforrásokat
Ezért használjunk szén-monoxid jelzőt
Mivel a szervezetünk nem képes észlelni a szén-monoxid jelenlétét, koncentrációját és a mérgezés veszélyét, szereltessünk be CO-jelzőt a lakásba, lehetőleg minden helyiségbe, beleértve a szuterént és a padlást (vagy tetőteret) is.
Az érzékelőt célszerű a plafonon elhelyezni, hiszen a szén-monoxid fajsúlya közel azonos a levegőével, jól keveredik vele, terjedését a légáramlatok határozzák meg. Nem árt a fűtőberendezéstől 1-1,5 m távolságra rakni, ha csak lehet, az alvásra vagy állandó tartózkodásra szolgáló helyiség irányában. Ha a szénmonoxidjelzőnk riaszt, haladéktalanul nyissuk ki az ablakokat, és hagyjuk el a lakást. Az ajtót hagyjuk nyitva, hogy átszellőzzön az otthonunk. Ezután érdemes a fűtést vagy a kazánt is lekapcsolni – ne is kapcsoljuk vissza, amíg szakemberrel nem ellenőriztettük –, és ha fáradtság, szédülés, fejfájás tüneteit észleljük, forduljunk azonnal orvoshoz a lehetséges szén-monoxid mérgezés miatt.
Milyen szén-monoxid érzékelőt érdemes beszereznünk? Vásárláskor ezekre ügyeljünk:
- Csak ellenőrzött és megbízható helyről vegyük vagy rendeljük meg. Olyan eszközt szerezzünk be, ami szerepel a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Piacfelügyeleti Főosztályának listáján a megfelelő termékek között.
- Az érzékelők kiválasztásánál bizonyosodjunk meg arról, hogy az eszköz rendelkezik-e minőségtanúsítvánnyal
- Mielőtt megvennénk a készüléket, ellenőrizzük a gyártás időpontját, és hogy a berendezés meddig használható. A gyártó megadja az érzékelő várható élettartamát. Ha ez lejár, mindenképpen cseréljük a készüléket! Jó tanács: írjuk rá pl. alkoholos filccel, meddig használható. A készüléket közvetlenül a vásárlás után helyezzük is üzembe.
Jó választásnak tűnnek a Honeywell által gyártott készülékek. A cég immár több, mint 50 éve gyárt piacvezető gázérzékelő rendszereket, amelyek éles helyzetben sokszor bizonyítottak.
A füstérzékelő szerepe
A füstérzékelő még a tűz korai szakaszát érzékeli, amikor kisebb vagy nagyobb mértékű füst keletkezik. Használhatunk elektromos füstérzékelőt vagy vezeték nélküli, elemmel működő berendezést. A kettő közül a vezetékes változatot tartják megbízhatóbbnak, ám ne feledjük, hogy a szakszerű beszerelés drágább. Az elemes érzékelőknél pedig ügyeljünk az elemek cseréjére és az ellenőrzésre. Az elem merülését rendszerint hang és LED-világítás jelzi. Mindkét típusnál legalább tízévente javasolt a csere.
Nem árt, ha minden folyosóra, a lépcsőházban az összes szintre beszereltetjük a füstértékelőt, valamint egy további jelzőt teszünk a lakásban a hálószobába. Többlakásos házban előnyös, ha minden lakás rendelkezik saját, külön füstjelzővel. Konyhába csak akkor szereltessünk ilyen készüléket, ha a 4 m-es távolság betartható a tűzhelytől és más hasonló berendezéstől, mert ezek hamis riasztást adhatnak, illetve oda jobb hőérzékelőt, pontosabban hősebesség-érzékelőt beszerelni a füstérzékelő helyett.
A készüléket ne rakjuk huzatos helyre, például az elszívóberendezések közelébe, mert a levegő mozgása meggátolhatja, hogy a füst időben a jelzőberendezésbe jusson. Ne szereljük poros vagy magas páratartalmú helyiségekbe sem.
