Egyetlen háztartás sincs meg alapszerszámok nélkül. Erre azonban gyakorta akkor jövünk csak rá, amikor valami kellene, ám hiányzik. Természetesen vannak, akik a barkácsolás iránt érdeklődnek vagy egyébként is szerelőként dolgoznak, ők valószínűleg otthon is tekintélyes szerszámkészlettel rendelkeznek. Másoknak azonban gondot okozhat, milyen alapszerszámokat érdemes beszerezni.
Segítünk a választásban, áttekintjük, melyek az alapvető eszközök a háztartásban előforduló apróbb szerelési munkálatok elvégzéséhez.
Amiről szó lesz
Milyen alapszerszámok kellhetnek mindenképpen a műhelyünkbe?
A legalapvetőbb eszköz a kalapács, amellyel képeket, akasztókat tehetünk fel, vagy különféle tárgyakat szögelhetünk össze.
Fogóra is szükség lesz, hiszen bármikor előfordulhat, hogy ahhoz, hogy valamit elhajlítsunk, kinyissunk, lecsípjünk, kelleni fog az erre szolgáló, megfelelő eszköz.
A következő kötelező darab az alapszerszámok közül a csavarhúzó, amit leginkább készletben érdemes beszerezni, méghozzá úgy, hogy lapos és csillagfejű is legyen benne.
Kissé speciálisabb feladatokhoz szükség lehet szögfeszítőre, ládanyitóra, még többféle fogóra, különféle vágó és csípő szerszámokra, vésőkre, fejszékre és társaikra. Nézzük ezekből az eszközökből hányféle létezik és melyik mire való!
Kalapácstípusok
A kalapácsok mindegyik típusa arra szolgál, hogy egy tárgyra erőkifejtés révén hasson, vagy azért, hogy magát a tárgyat formálja, vagy azért, hogy elmozdítsa azt. Amennyiben a tárgy formálása a cél, a kalapács méretét ennek fényében érdemes megválasztani: ha felületi munkát szeretnénk végezni vele, érdemes a kisebb súlyú, hosszú nyelű típusok között böngészni, ugyanakkor érdemes azt is tudni, hogy a nagy súlyú kalapáccsal végzett, lassú ütések ereje a munkadarab mélyébe is hat.
Amikor inkább az a cél, hogy egy tárgyat elmozdítsunk (szög beverése, gerenda vagy léc helyre ütése stb.), a kalapács méretének kiválasztása azon múlik, hogy milyen keménységű és súlyú tárgyat milyen közegbe akarunk bejuttatni. A kisebb munkákhoz, mint pl. egy szög beverése válasszunk közepes súlyú kalapácsot, aminek súlya elég ahhoz, hogy megfelelő erővel tudjon ütni, de ne legyen nehéz megemelni és/vagy mozgatni.
Speciális típus a ráverő kalapács, aminek kifejezett feladata valamilyen tárgy valamilyen közegbe juttatása, például a cölöpök, ékek beverése, ezért rövid, tömör fejjel és nagy súllyal készülnek.
A kőműveskalapács szintén speciális eszköz, amely apró ütésekkel végzett, inkább kocogtatási, igazítási célokat szolgál: pl. a kőműves ezzel igazítja a helyére a téglát. A fej hátsó része szeghúzóként, vésőként, csákányként vehető használatba.
A műhely készletének egyik alapszerszáma a kalapács
A fogók fajtái
Sokféle fogót találunk, attól függően, hogy milyen célra készültek, ezért érdemes képben lenni a formákkal és nevekkel. Azt sem árt tudni, hogy minden fogótípusból léteznek különböző méretek, valamint egyenes és hajlított változatok. A háztartáshoz, otthoni műhelyhez általában a multifunkciós fogókat ajánlott beszerezni, de természetesen nem minden probléma oldható meg így sem egyetlen eszközzel.
Az egyik legismertebb az, aminek a feje belső oldalát két részre osztották: a külső vége recés és lapos, ez fogásra alkalmas, tengelyhez közeli része viszont éles, így vágni lehet vele. Két változata létezik, a széles és a hegyes végű. A laposfogó ettől annyiban különbözik, hogy nincs benne vágóél.
Az erő oldalvágó vagy csípő fogóval kábeleket és huzalokat vághatunk méretre. Kialakítása és markolata alkalmassá teszi arra, hogy nagy erőt fejtsünk ki a munka során. A sodronyvágó fogó ettől annyiban különbözik, hogy a vastagabb, több szálból álló sodronyok elvágására is alkalmas, a hosszú erőkarok és a hosszabb élek megkönnyítik a vágást.
A harapófogó formája mindenki számára ismert, csípésre, vágásra szolgál.
A seeger vagy zéger gyűrűfogók különféle gyűrűk külső és belső megfogására alkalmas szerszámok. Természetesen ezeknél is igen fontos a méret, hogy belső vagy külső típus szükséges, illetve hogy az adott feladatra egyenes vagy hajlított változat használata a megfelelőbb.
A telefonfogó a laposfogók közé tartozik, aprólékos – általában műszerészeti – feladatokhoz használják. Vékony, hosszú feje belül recés, a fogás stabilitása végett, de használható összepréselésre (krimpelés) is (pl. csatlakozók rögzítésére). A tengelyhez közelebb mélyebb árkú recés rész található, nagyobb átmérőjű dolgok stabil megfogásához. Ebből is létezik hajlított végű változat.
Egyéb szerszámok
Ha már a szeg beveréséhez van szerszámunk, nem baj, ha a kihúzásához is rendelkezünk eggyel, így jól jöhet a szeghúzó. Ez az s alakú szerszám a két végén két különféle felépítésű eszközt tartalmaz, az egyik lapos végű, a másik a szerszám alapvastagágához illeszkedik. Attól függően, hogy a szeg mélyre van-e ütve vagy sem, kényelmesebb egyiknek vagy másiknak a használata. Sok kalapácstípus esetén ilyen szeghúzó eszközt találhatunk a fej hátsó oldalán is.
A ládabontó szerszám (amit pajszer vagy feszítővas néven is ismerhetünk) sokféle szolgálatot tehet a ház körül: mindenféle falécekből tákolt vagy vastag papírból készített dolog szétbontására alkalmas, de jó szolgálatot tehet különféle burkolatok (pl. lambéria) leszedésénél is. Mindkét vége laposra csiszolt, az egyikbe szeghúzót martak.
A hasító fejsze a fafűtéses háztartások nélkülözhetetlen eszköze. A kalapácshoz hasonlóan a fejszéből is létezik többféle súlyú, fejméretű, nyélhosszú, sőt bal és jobbkezes változat, ezeket a darabolandó fa tulajdonságaihoz, és az eszközt használó személy adottságaihoz mérten érdemes megválasztani.
