A kínálatunkban többféle különböző teljesítményű, méretű, illetve eltérő elnevezésű sütő található. Lássuk, mit érdemes szem előtt tartani a választás során!
Amiről szó lesz
Első lépések…
A vásárlás előtt először mindenképpen azt kell meghatároznunk, hogy beépíthető sütőre és főzőlapra, vagy szabadon álló (lábon álló), azaz úgynevezett körbeépíthető tűzhelyre van-e szükségünk. Miután ezt eldöntöttük, két nagy kategória közül kell választanunk: gáz vagy elektromos legyen-e a sütőnk.
Ha az elektromos mellett döntünk, először is vegyük figyelembe, hogy az otthoni hálózat elbírja-e a terhelést, különben annak bővítését és a villanyóra cseréjét kell kérni a szolgáltatótól. A sütők teljesítményét gyártóik kilowattban (kW) vagy Wattban (W) adják meg, ez az információ nagyon fontos a megengedett csatlakozási érték kiszámításához.
A multifunkciós elnevezés a gyakorlatban grillt, alsó és felső sütést, hőlégkeverést, valamint ezek kombinációját jelenti. Ahol nincs gázhálózat kiépítve, ott pedig a palackos PB-gáz jöhet szóba. A gáztöltetet már akár házhozszállítással is rendelhetjük.
Ha van rá lehetőség, érdemes kombinált készüléket választani, aminek elektromos a sütője, a főzőlapja pedig gázos. Bizonyos ételkészítési technikák ugyanis nyílt lángot igényelnek, vagy hirtelen nagy hőváltásokat, amit az olcsóbb gázüzem hatékonyabban tesz lehetővé, míg az árammal működő sütő előnye, hogy egyszerűen, könnyen szabályozható, mind a sütési idő és mód is precízen beállítható.
Szabályozás
A sütők szabályozása történhet fokozatok szerint (teljesítményszabályozás) és Celsius fok szerint (hőmérséklet-szabályozás). A gázos sütők esetében többfokozatú kapcsolóval állíthatjuk be a megfelelő hőmérsékletet, míg elektromos sütők esetén termosztát gondoskodik erről. Az elérhető maximális hőmérséklet 280 °C.
A sütő mérete
A legtöbb készülék standard méretekkel rendelkezik. A sütők hasznos belső térfogatát a legtöbb esetben literben adják meg, helyigényüket szabadon álló tűzhelyek esetében a szélesség, más esetben a beépítési méretek határozzák meg. Európában a sütők általában 4570 liter űrtartalmúak, 400600 mm szélesek, 400470 mm mélyek és 850 mm magasak, többnyire 2000-3400 W teljesítménnyel.
Fogyasztás
A címkéről a gyártó és a készülék típusa mellett az energia hatékonyságot is leolvashatjuk, egy A-tól G-ig terjedő skála segítségével. Az A kategória a legenergiatakarékosabb. Tájékoztat a sütő hasznos térfogatáról literben, a tűzhely méretéről három kategóriában (kicsi-közepes-nagy), valamint a ventilátorral rendelkező tűzhelyek esetében (légkeveréses típusoknál) a zajszintről, teljesítményüket általában Wattban (W) adják meg. A villamos tűzhely energiafogyasztásából 80% a főzőlapokra, 20% a sütőre jut.
Öntisztító funkció a sütőkben
A modern elektromos sütők több alternatívát is kínálnak tisztításuk megkönnyítésére.
Katalitikus tisztítás során a sütő belső falainak speciális zománcozása 200°C-300°C-os hőmérsékleten megváltoztatják a zsírszennyeződések kémiai szerkezetét, így jóval könnyebben távolítható el a szennyeződés. Sajnos nem mindig 100%-os a hatékonysága, mert nem a teljes belső tér van bevonatozva, hanem csak az oldalfalak és esetleg az alsó lemez.
Pirolitikus tisztítás esetén a sütő belső részén található szennyeződések magas hőfokon leégethetők. Erre külön funkció van, ami 500 Celsius fokra forrósítja fel a készüléket, lehűlése után pedig csak a hamut kell kiseperni a készülékből. Vegyszermentes megoldás, de nagy áramfelvétellel jár, viszont sok háztartásban nincs megfelelően kialakított elektromos hálózat hozzá.
Az úgynevezett hidrolitikus tisztítás (AquaClean) víz segítésével mindössze fél óra alatt gyors és vegyszermentes tisztítást tesz lehetővé minimális energiafogyasztás mellett. Ez az elmélet szerint feloldja a sütőkamra falára verődött szennyeződéseket – tehát az odasült étel- és folyadékmaradványokkal nem nagyon tud elbánni.
Ha tehetjük, válasszunk levehető ajtóval rendelkező sütőt, ez ugyanis megkönnyíti a takarítást.
